Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 2005
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: ştiri
Autorul articolului: Szűcs László
Titlul articolului: Dialógus a médiával – nyit és értékel az RMDSZ - Túl az elsõ százon
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=162&menu=


Letelt az a száznapos idõszak, amelyet új kormányok szabnak maguknak, pontosabban ennyi türelmi idõt kérnek választóiktól arra, hogy a hatalomgyakorlás átmenete lezajlodjék, s legalább vázlatosan felrajzolódjon a politikai térképre az új végrehajtás stílusa, mondanivalójának, szándékainak kommunikációja, a tevékenység iránya. Ennyi idõ elégséges ahhoz, hogy elkészüljenek – vagy legalábbis megfogalmazódjanak – az új csapat által fontosnak tartott jogszabályok.

Habár a decemberben hatalomra jutott négypárti koalíció legjobb tudomásom szerint nem határozott meg száznapos tervet, az RMDSZ vezetõi az elmúlt hétvégén elérkezettnek érezték az idõt egyféle sommázatra, a törvényhozási és kormányzati jelenlét eredményeinek számbavételére.
A Bernády-házban tartott megbeszélésen a Szövetség részérõl másfél tucatnyian képviselték a politikumot, míg az erélyi magyar sajtómûhelyek közül 35 szerkesztõség közel hetven munkatársa és egy tucatnyi román kolléga volt kíváncsi a száz nap összefoglalása mellett arra, milyen változások jellemzik a Szövetség korábban sokat bírált – s tegyük hozzá, helyi és országos szinten egyaránt joggal bírált – kommunikációját. A változásra mutat a találkozó újszerû formája, s még inkább az, hogy a média rendelkezésére bocsátották az RMDSZ valamennyi fontos kormányzati, törvényhozási, önkormányzati tisztségviselõjének elérhetõségeit. Az átadott adatok nagyságrendjét jelzi, hogy – egy kisváros telefonkönyvével vetekedve – mintegy 400 telefonszámról és közel ennyi e-mail címrõl van szó. Ennek ilyen formában történõ egybegyûjtése s a sajtó számára felhasználóbarát módon történõ átadása (nyomtatott változat mellett CD-n is) feltétlenül unikum, s nem csupán erdélyi magyar vonatkozásban az.
Persze a sajtó sohasem elégedett, ezt jelezte az Erdélyi Riport kérdése is, ami arra vonatkozott, miért nincs még mindig az RMDSZ-nek országos szóvivõje. E felvetésre korábban adott válaszaihoz hasonlóan Markó most is úgy vélekedett, hogy a feladatkört a jelenlegi kommunikációs csapat is képes ellátni, amúgy szerinte maga a sajtó sem igényelné a szóvivõt, mondván, a politikusokat akarja mindenki nyilatkozatra bírni. RMDSZ-es forrásaink szerint inkább arról lehet szó, hogy a Szövetség vezetõi nem szívesen bíznák mondanivalójukat egy közvetítõre, ez esetben szóvivõre. Másik kérdésünkre, miszerint a hazai magyar sajtó kérdéseire az RMDSZ-vezetõk gyakran adnak becsomagolt, a lényegi mondandót kikerülõ választ, s nyílt véleményükkel inkább a budapesti és bukaresti lapokban találkozni, Markó részben elismerte e jelenség meglétét, részben arra biztatta a kollégákat: tessék nyíltan kérdezni.

Az eszközök már adottak

A rendezvény címét adó jelenlét kifejezést említette bevezetõjében Markó Béla szövetségi elnök is. „Az RMDSZ megfelelõ súllyal, jó arányban van jelen Románia kormányában, ezáltal megteremtette a szükséges kormányzati eszközöket vállalásainak teljesítésére” – közölte a politikus, aki elõzõleg bemutatta a megjelenteknek új minõségében Stanik Istvánt, az RMDSZ kommunikációs tanácsosát.
Markón kívül három további magyar miniszter (Borbély László szállításügyi, Nagy Zsolt informatikai, Winkler Gyula kereskedelmi), tizenegy államtitkár (Birtalan József közalkalmazottakért felelõ, Borbély Károly ifjúsági, Cseke Attila kormány-fõtitkársági, Csutak István integrációs, Demeter Attila gazdasági, Jakab István pénzügyi, Korodi Attila környezetvédelmi, Kötõ József oktatásügyi, Markó Attila kisebbségügyi, Niculescu Tóni külügyi, Székely Ervin egészségügyi), a szenátusi és képviselõházi frakcióvezetõk, Verestóy Attila és Márton Árpád, továbbá Takács Csaba ügyvezetõ elnök, valamint Varga Attila, a kisebbségi törvény egyik kidolgozója állt a román és magyar újságírók elé.
Bevezetõjének további részében Markó összegezte azokat az eredményeket, amelyeket az RMDSZ a koalíció mûködésének elsõ száz napja alatt elért. Leszögezte: sikerült megteremteni azokat a kormányzati eszközöket, amelyek kampányígéreteik megvalósításához szükségesek, úgy értékelve, hogy ez jelentõs szemléletváltást jelez a magyar közösség megítélésében. „Kiemelt célunk volt, hogy a magyarságnak kellõ, arányos képviseletet teremtsünk minden olyan területen, ahol fontos döntések születnek. Az eszközök megvannak, most már csak az a cél, hogy jól sáfárkodjunk ezekkel” – tette hozzá.
A szövetségi elnök – két nappal a csatlakozási szerzõdés aláírása elõtt – kitért az európai integrációra is. „A magyarság érdekelt az integráció felgyorsításában, de ennek vissza kell hatnia arra, hogy Románia valóban átalakítsa egész intézményrendszerét.”
Traian Bãsescu államelnök megnyilatkozásaira utalva közölte, az RMDSZ nem fél az elõrehozott választásoktól, de elutasítja ezt, mivel jelentõs módon késleltetnék az ország integrációját.
Az észak-erdélyi autópálya kapcsán korábbi határozottságát mutatva kijelentette: tovább fog épülni, még akkor is, ha kevesebb pénz jut rá. Egy kérdés kapcsán utalt arra, hogy az RMDSZ a tulajdontörvények módosításáról készít törvénycsomagot. Ezzel kapcsolatban bejelentette, teljes mértékben támogatják azt a kormányzati szándékot, hogy a kabinet felelõsségvállalással nyújtja be elfogadásra a Parlament elé a törvénycsomagot. „Sürgõs feladatról van szó, ki kell küszöbölni a joghézagokat, meg kell oldani a rendezetlen kérdéseket, és fel kell gyorsítani a visszaszolgáltatást.”
Külön hangsúlyt kapott a kisebbségi törvény, melyet a kérdések során is érintettek. A miniszterelnök-helyettes úgy látja, az elmúlt idõszakban egyesek azt a látszatot próbálták kelteni, mintha ez elsõsorban magyar–magyar vita tárgya lenne Romániában. „Nem magyar–magyar, hanem román–magyar vita van” – hangsúlyozta Markó, aki szerint a kormány éppen azért halasztotta el ismét egy héttel a tervezet elfogadását, mert több miniszternek kifogása van ellene. „Az igazi vita arról folyik – mondta –, hogy a kisebbségi szervezetek által létrehozandó intézmények a jövõben döntési jogokat is kapjanak-e az õket érintõ kérdésekben. (…) A kormányban mindenki elfogadja azt, hogy kellenek a kisebbségi testületek, amelyeknek konzultációs joguk legyen, de amikor arról van szó, hogy ezen intézményeknek döntési joguk legyen, akkor már komoly vitáink vannak. A törvény lényege pedig éppen ez a döntési jog, és nem az – amint ezt egyesek beállítják –, hogy hány aláírást kell összegyûjteni. Ez utóbbi az RMDSZ számára az eredeti célkitûzéshez képest mellékes kérdés. Persze, itt is becsületesen kell dolgozni, s nem aláírásokat hamisítani” – szólt a politikus üzenete.

Száz nap lajstroma

A miniszterek és államtitkárok bemutatása során azt is összegezték, hogy az RMDSZ az említetteken túl milyen területeken tud már eredményeket felmutatni. Eszerint sikerült módosítani az adóügyi törvénykönyvet, bevezetve az egységes, 16 százalékos személyi jövedelemadót, csökkentve a cégekre kivetett profitadó mértékét 25 százalékról 16 százalékra. Az RMDSZ törvénykezdeményezést nyújtott be a volt munkaszolgálatosokat sújtó méltánytalanságok megszüntetésére. Megkezdõdött a nyugdíjak átszámolása a hatályos törvényben elõírt számítási mód szerint. Sürgõsségi kormányrendelet elfogadtatásával a helyi önkormányzatok a személyi jövedelemadóból 63 százalék helyett 82 százalékos arányban részesülnek. A mikro- és kisvállalkozások növelhették versenyképességüket azzal, hogy számukra viszsza nem térítendõ támogatásokat és kedvezményes hiteleket biztosítottak. Az építésügyi tárca alapjából 150 milliárd lejt különítettek el a szociális lakásprogram bõvítésére, sikerült véglegesíteni az új típusú sporttermek tervét. A falvak vízellátására vonatkozó program újabb öt megyével bõvült, ebbõl négy erdélyi. Az RMDSZ közbelépése nyomán növekedett a Gyergyó, Petrozsény, Csíkszereda, Beszterce és Marosvásárhely távfûtési rendszereinek felújítására visszautalt összeg.
Az elsõ száz nap eredményei közé sorolják azt is, hogy életbe lépett a szövetkezeti kerettörvény, elkezdõdött a használaton kívüli katonai létesítmények önkormányzati tulajdonba adása Nagyváradon, Nagyszalontán, továbbá Margittán. Támogatták a tanárok alapfizetésének 13,5 százalékos növelését, kiegészítették az ingázó tanárokra vonatkozó törvényjavaslatot, amely az ingázó pedagógusok közlekedését segíti.
Ugyancsak az oktatást érintõ változás, hogy kiegészítették az egyetemi tandíjmentes és tandíjas helyek évenkénti újraelosztására vonatkozó javaslatot, amelynek értelmében az állami egyetemek szakonként és tagozatonként osztják újra ezeket a helyeket.
Az RMDSZ az egyházak véleményezésére bocsátotta az egyháztörvény tervezetét. Kormányhatározat módosításával sikerült felvétetni az országos jelentõségû intézmények listájára a Kolozsvári Állami Magyar Színházat, valamint a Magyar Operát, magasabb bérezést biztosítva ezzel az alkalmazottaknak. A kormány négy további törvénytervezetet bocsátott társadalmi vitára, ezek felgyorsítanák az ingatlan-visszaszolgáltatást, megállapítanák a kárpótlást és szabályoznák a kifizetés módját.
Megalkották az elektronikus aláírás kibocsátásának, illetve visszavonásának szabályozási kereteit. A Szövetség törvénytervezetet nyújtott be a dokumentumok elektronikus tárolásának szabályozására, ez utólag az elektronikus számlázás jogi kereteinek meghatározásával egészül ki. Az RMDSZ támogatta a szegény családból származó diákokra vonatkozó sürgõsségi kormányrendeletet is, meghosszabbítva az államilag támogatott számítógépek igénylésének határidejét.

Integráció, Irak, sztráda

Ismét felvetõdött kérdésként az RMDSZ-t képviselõ nõk jelenlétének hiánya a kormányzati struktúrákban és a törvényhozásban. „Távol vagyunk még attól, hogy esélyegyenlõségrõl beszéljünk” – ismerte el Borbély László.
Az integráció kapcsán Niculescu Tóni külügyi államtitkár azt mondta, a védzáradékban szereplõ kitételek nem kifejezetten a külpolitika köreibe tartoznak, hiszen a belügyre, az igazságügyre, illetve a versenypolitikára vonatkozó kitételek szerepelnek benne.
Ama felvetésre, hogy miért épp most aktuális a kisebbségi törvény elfogadtatása, Varga Attila képviselõ, a törvény egyik kidolgozója azt mondta: „Nem volt semmi okunk, hogy késleltessük a törvényt, hiszen az a kormányprogramban is prioritásként szerepelt.”
Több kérdésre reagálva Verestóy Attila beszélt az Irakban elrabolt román újságírók ügyérõl. „Sajnos tragikus a dolog, nem kulisszajátékokról van szó. Nem az történt, hogy elraboltatták magukat. Majdnem bizonyos, hogy halálos veszélyben vannak az újságírók. Ugyanakkor a válságstáb szakembereinek jelentései bizakodásra adnak okot” – mondta a szenátor.
Amint arra számítani lehetett, az észak-erdélyi sztráda is szóba került. Az Adevãrul kérdésére adott válaszát Borbély László azzal kezdte: „Romániában újabban mindenki jól ért a futball és a nõk mellett az autósztrádákhoz is.” A költségvetési megszorításokra utalva azt mondta: „Valamennyi minisztériumot illeti a negatív elõjelû büdzsémódosítás, így van ezzel a sztrádaprojekt is.” A miniszter szerint az úthálózatra jellemzõ helyzeten azzal lehet változtatni, ha 2006-ot az infrastruktúra évévé nyilvánítják, s a kabinet erre a feladatra koncentrálna. Ezt szolgálhatja az a 8000 milliárd lej összegû hitel is, amelyet két hete vettek fel. Borbély ígérte: Erdély, s ezen belül a Székelyföld útjaira ezután kiemelt figyelem jut. Figyelem mellett, reméljük, némi aszfalt is.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.